NÉVJEGY
Akmareul boatba (I Saw the Devil; Láttam az Ördgöt)
évjárat: 2010, dél-koreai
műfajilag: thriller
rendezte:Kim Jee-woon
főszereplők: Lee Byung-hun, Choi Min-sik, Kim In-seo, Oh San-ha, Chun Ho-jin
Amennyire lehúztam Kim Jee-woon előzőleg megtekintett filmjét, az Erőnek erejévelt, most olyan szinten kell megemelnem a kalapomat ez előtt a film előtt, ami ízig-vérig a keményvonalas koreai mestermunkák színvonalát hozza. Lám-lám, csak vissza kell térni a hazai iparhoz és helyrebillen a világ.
Előrebocsátom, hogy a 18+os besorolás a legkomolyabban értendő és a film megtekintése szigorúan csak olyanoknak ajánlott, akik minimum edződtek egy Oldboy-on vagy Lady Vengeance-on, mert az a brutalitás, ami ebben a 140 percben ránkzúdul, annak néhány perce is kiűzi a világból a gyenge idegzetű/gyomrú nézőt, főleg aki hozzá sincs szokva, ahhoz, hogy a koreai thrillerekben mindent a maga valójában, naturaliszikusan és brutálisan szokás ábrázolni. Ez is egy ilyen film. Ilyen egy igazi thriller.
Kim Soo-hyeon (Lee Byung-hun) titkos ügynök terhes menyasszonyát brutális kegyetlenséggel gyilkolják meg. Ő pedig megfogadja, hogy ezerszeres kínt kell majd kiállnia az elkövetőnek, aki nem más, mint a pszichopata Kyung-chul, akit a zseniális Choi Min-sik alakít és akit az Oldboy óta imádok. Amit ebben a filmben is produkál, az egyszerűen elképesztő, feláll a hátamon a szőr tőle, hogy ilyen magas fokon képes hozni egy emberi érzelmektől mentes, bestiális figurát, akinek se fájdalom- se félemelem érzete nincsen, aki nem válogat az eszközökben és az áldozatokban sem (habár egyértelműen a fiatal és gyönyörű nőkre pályázik). Ez az ember megalkotta a nagybetűs szörnyeteget. Senki sem fog kételkedni szavaimban, aki végig bírja nézni a filmet. De bármennyire is csodálom ezt a színészt, a rendező személye kicsit elbátortalanított elsőre, mert én ha már koreai mű, akkor Chan-wook Park rendezőúr munkáit szeretem nagyon. Elbizonytalanodásom alaptalan volt, mert az a bosszú, ami kezdetét veszi, az szerintem példátlan a filmtörténelemben, de ha van hasonló, majd ajánljatok! Itt nem hirtelen felindulásból rajtaütéses és agyonlövéses/veréses bosszút látunk, nem is hidegen tálaltat...Soo-hyeon fogja és elkezd vadászni az Ördögre, újból és újból lecsap rá, gyötri és addig akarja ezt csinálni, amíg ezerszeresen vissza nem fizet mindent; amíg a szörnyeteget végre félni, könyörögni nem látja; amíg az áldozatai által átélt borzalmakat ő is meg nem ízleli; addig, hogy a végén talán már ő maga sem tudja, meddig...közben neki is szörnyeteggé kell vállnia.
Többet nem is tudok hirtelen írni, iszonyatosan letaglózott ez a thriller. Ilyet csak ritkán szabad nézni és tényleg csak egy nagyon szűk rétegnek ajánlható.
PRO: Ez a film újabb bizonyítéka annak, hogy a filmkészítés egyik magasiskolája jelenleg Dél-Kóreában van. Nincs mese, semmilyen hollywoodi thriller sem képes megközelíteni ezt a színészi játékot, iszonyatot és precizitást, amit a Láttam az Ördögöt nyújt. Szerintem csak idő kérdése, mikor jön az amerikai re-make, amit már annyi koreai darabnál megszokhattunk.
KONTRA: Sajnos néhány jelenetnél elvesztették az arányérzéket a készítők. Van pár brutális támadás, ahol szerintem nincs az az ember, aki túlél annyi és olyan jellegű ütést. Itt mégis vannak egészen meghökkentő túlélések. Nevetni azért így sem fogunk tudni, a film végig nem hagy szabadulni a nyomasztó légkörből (de ez már megint pró :)).
tibike: 9/10, imdb: 7,8/10 (45.546), rottentomatoes: 80%
