NÉVJEGY
Green Zone (Zöld zóna)
évjárat: 2010, francia-amerikai-spanyol-angol
gyártó: Working Title Films, Universal Pictures (UK & US), StudioCanal (France)
műfajilag: akció, háborús. politikai thriller
rendezte: Paul Greengrass
főszereplők: Matt Damon, Greg Kinnear, Yigal Naor, Brendan Gleeson, Amy Ryan, Khalid Abdalla, Jason Isaacs
2003-ban járunk Irakban, a bagdadi megszállás idején. Roy Miller altiszt (Matt Damon) és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek a káosz uralta utcákat koptatva azokon a célterületeken, amiket a hírszerzés jelöl ki számukra. Millernek hamar szembesülnie kell a ténnyel, hogy szar került a ventilátorba, mivel a célterületeken nincs semmi, amire rá lehetne fogni, hogy veszélyes vagy tömegpusztító. Hacsak nem számoljuk ide azt az impozáns terjedelmű és muzeális értékű galambfos tenyészetet, amit pont azon a bevetésen találnak, amivel a film is indul. Lényeg a lényegben, hogy hősünk egyre idegesebb lesz és egyre inkább kezd kételkedni a hírszerzés hitelességében, a felette álló körök megbízhatóságában, úgy egyáltalán az indítékban, amiért az iraki háború kirobbant. Azt innentől megindítja a lavinát.
Puritánul fogalmaztam és többet nem is akarok ebben a szekcióban írni a filmről, próbálom inkább a pro-kontra rész alatt kifejteni a véleményem, de azt be kell vallanom, hogy hibái ellenére engem ez a film szórakoztatott és végig szinten tartotta az érdeklődésemet, pedig kifejezetten utálom és fenntartásokkal kezelem a háborús filmeket.
PRO: Először is Greengrass és stábjának audio-vizuális munkája. Na, ez csillagos ötös. Pazarul visznek be a bagdadi utcák kaotikus világába nappali és éjszakai jelenetek alatt is. Amikor épp nincs akció, akkor is ránktelepszik a félig lebombázott város atmoszférája az utcán tolongó helybeliekkel, akik már a vízért is könyörögnek és útzárakat alkotnak amolyan húsfalként. Az egész nagyon hitelesnek, hátborzongatóan hat. Az akciójelenetek alatt meg mintha az operatőr is szaladna a katonákkal, kapkod ide-oda a kamera, sűvítenek a töltények, kapjuk a füstöt a pofánkba. Tovább nem ragozom, félelmetesen hangulatos az egész.
Másod sorban jó a megközelítés. Nagyon szimpatikus, hogy ebből az irányból táplálkozik a film, mármint abból, hogy az USA koholt casus belli alapján ment el megint a nagyvilágba faszagyereket játszani, miközben lefölözi az olajat, a fegyvergyártó nagyhatalmak meg újfent jól megszedhetik magukat. Bár maga a mozi annyira nem mélyül el ebben a dilemmában csak érinti a felszínt, mégis jó látni, hogy nem egy újabb kimondottan mellverős patriótafilmet kaptunk a futószalagról.
KONTRA: Nagy baj, hogy a film időt tévesztett és egyszerűen elkésett. 2010-ben mutatták be, amikor az amerikai népet már más bajok érdekelték és abban az időben már nem volt akkora nagy szó olyan filmet leadni, ami megkérdőjelezi az iraki háború kirobbantó okait vagy létjogosultságát. Ha korábban, a megfelelő időben jönnek ki vele, akkor most arról beszélnénk, hogy mekkora merész húzás volt. Ilyen távlatból eleve vicces kicsit az alapfelállás is: Miller bevetésen, nincs itt semmi, Miller újra bevetésen és megint nincs itt semmi. Lehet, hogy akkor most tényleg sehol sincs semmi? Most akkor miért is vagyunk itt? Kicsit l'art pour l'art-os a figura, komolyan és ezzel nem a L'art pour L'art-ot sértegetem most.
A másik probléma, hogy a karakterek egydimenziósak. Nem a színészi játékkal van bajom, de még Matt karaktere sem kapott mélységet, rendíthetetlenül megy előre és hisz a saját igazában, de, hogy mi játszódik le benne, arról fogalmam sincs és nem tud a nézőhöz közel kerülni így. Ha kicsit jobban keresztülviszik az ő karakterén keresztül a történetet, de úgy, hogy nem fajul el egyszemélyes drámává az alkotás, akkor az nagyot dobott volna az amúgy hibái ellenére is számomra érdekfeszítő filmen. Úgy látszik, a "nagy oldalakhoz" képest túl is értékeltem kicsit :)
tibike: 7/10, imdb: 6,9/10 (89.003), rottentomatoes: 53%
